PLUS+ Egyesület
Az élhetőbb életkörülményekért!

EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

A mellékelt jelenléti ív szerinti tagok a 2004. március 28-án tartott alakuló közgyűlésen egyesület létrehozását határozták el az alábbiak szerint :

I. AZ EGYESÜLET ADATAI

1./ Az egyesület neve: Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület (a továbbiakban: egyesület), az egyesület rövid neve: NATE

2./ Az egyesület székhelye: 2094 Nagykovácsi, Telki út 3.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA

1./ Az egyesület célja, hogy:

a./ védje a természeti értékeket,

b./ környezettudatos közösségfejlesztést valósítson meg,

c./ környezeti nevelést, kutatást, tanácsadást folytasson,

d./ a gyermek és ifjúsági korosztályt a természet megismerésére, szeretetére és védelmére nevelje,

e./ hasonló profilú hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel kapcsolatot teremtsen, és velük az együttműködést kialakítsa,

f./ egészséges életmódra neveljen, egészségmegőrző programokat szervezzen és megvalósítson.

Az egyesület a célját kiemelten azzal kívánja elérni, hogy a lakosok körében környezettudatos felvilágosító munkát végez, önkéntes munkákat szervez és vezet, kirándulásokat, táborokat szervez és vezet, segítséget nyújt Nagykovácsi természeti és épített értékeinek megőrzésében, tudományos ismeretterjesztést végez, illetve támogatást ad a céljai elérését segítő más szervezeteknek és magánszemélyeknek, kiadványokat szerkeszt és ad ki a természeti és épített értékek megismertetése és megkedveltetése érdekében. Az egyesület folyamatos kapcsolatot tart a helyi önkormányzattal annak érdekében, hogy az önkormányzat is fordítson kellő figyelmet a környezet védelmére. Az egyesület támogatja a helyi oktatási-nevelési intézmények és civil szervezetek környezetvédelmi kezdeményezéseit, programjait.

2./ Az egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint

1. környezetvédelem,

2. természetvédelem, állatvédelem

3. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

4. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rekreációs tevékenység,

5. tudományos tevékenység, kutatás

3./ Az egyesület önálló jogi személy, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezet. Az egyesület a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik.

4./ Az egyesület önálló ügyintézői és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik.

5./ Az egyesület

a) nyilvántartott tagsággal rendelkezik;

b) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

c) vállalkozási-gazdasági tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, másodlagos jelleggel végez,

d) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja,

e) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít;

III.

AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA

1./ Az egyesület induló vagyona 17.000 Ft, amelyet az alapító tagok az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül bocsátanak az egyesület rendelkezésére olymódon, hogy azt az egyesület pénztárába befizetik.

IV. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

1./ Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, a taggá válását az elnökség határozatával elfogadja, az alapszabályt aláírja, kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére.

Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, akit a közgyűlés – az elnökség javaslatára – az egyesület céljait érintő, a társaság tevékenységén kívüli kiemelkedő munkássága elismeréséül tiszteletbeli taggá választ.

A rendes tag felvételéről a tagfelvételét kérő kérelmére az elnökség dönt. A cselekvőképtelen személy nevében a kérelem előterjesztésére a törvényes képviselő jogosult, a korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmet a törvényes képviselő hozzájárulásával terjesztheti elő. A tiszteletbeli tag felvétele tárgyában – a tiszteletbeli tagjelölt elfogadó nyilatkozata esetén - a közgyűlés határoz.

A tagfelvételt elutasító elnökségi határozattal szemben a kérelmező a Közgyűlés irányában, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet. A Közgyűlés a jogorvoslattal megtámadott elnökségi határozat tárgyában, annak bejelentésétől számított 30 napon belül köteles dönteni. A kérelmezőnek a tagfelvételt elutasító elnökségi határozata kérdésében a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A Közgyűlés határozatát a kérelmező - a tudomására jutástól számított 30 napon belül – annak jogszabálysértő jellegére hivatkozva a bíróság előtt megtámadhatja.

A kérelmező értesítéséről a titkár gondoskodik.

2./ Az egyesületi tagság megszűnik kilépéssel, törléssel vagy kizárással.

3./ Az egyesületből való kilépési szándékot az elnökség részére írásban kell bejelenteni. A tagsági viszony a nyilatkozat kézhezvételét követő hónap utolsó napján szűnik meg. Az elnökség a tag kérésére ennél rövidebb határidőt is meghatározhat.

4./ Törléssel szűnik meg a tagsági viszony a tag halála, illetve jogi személy tag esetén jogutód nélküli megszűnése esetén. Az elnökség a törlést írásbeli határozatba foglalja.

5./ A tag az egyesületből akkor zárható ki, ha a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeit súlyosan és vétkesen megszegi, ha magatartása, állásfoglalása az egyesülési jogról szóló törvény, az alapszabály rendelkezéseibe ütközik, illetve veszélyezteti az egyesület tevékenységét, céljainak elérését. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása kizárás alapjául akkor szolgálhat, ha a tagdíj fizetésére köteles tag három hónapon át a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és tartozását a – a kizárás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazó – írásbeli felszólításra sem rendezi. A rendes tag kizárása kérdésében az elnökség, a tiszteletbeli tag kizárásáról pedig a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A kizárás szándékáról a tagot az elnökség a kizárás tárgyában döntő ülés megtartása előtt legalább 15 nappal – igazolható módon - írásban értesíteni köteles. Az értesítésben meg kell jelölni a kizárás okát, tájékoztatni kell a tagot a védekezés, valamint a határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről. Az elnökség határozatával szemben a kizárt tag, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közgyűlés irányában jogorvoslattal élhet. A Közgyűlés a jogorvoslattal megtámadott elnökségi határozat tárgyában, annak bejelentésétől számított 30 napon belül köteles dönteni. Az elnökség felülvizsgálata kérdésében a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A közgyűlés határozatát a kizárt tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül – annak jogszabálysértő jellegére hivatkozva a bíróság előtt megtámadhatja.

Az eljárás alá vont személy értesítéséről a titkár gondoskodik.

V. A TAGOK JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI

1./ A tagok jogosultak részt venni az egyesület tevékenységében és rendezvényein, a rendes tagok választhatnak és a cselekvőképes tagok választhatóak az egyesület szerveibe. Jogi személy tagot a képviseletére jogosult képviseli, és ugyancsak a képviselő választható az egyesület szerveibe. A cselekvőképtelen tag a szavazati jogát, illetve a jogorvoslati jogait a törvényes képviselője útján gyakorolhatja. A tagok betekinthetnek az egyesület irataiba, a közgyűlési, valamint az elnökségi ülések jegyzőkönyveibe. Részt vehetnek – tanácskozási joggal – az elnökség és a felügyelő bizottság ülésein. Az egyesület bármely szervének a jogsértő határozata ellen - a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – bírósági eljárást kezdeményezhet.

2./ Az egyesület közgyűlésén minden tag tanácskozási, a rendes tagok pedig szavazati joggal részt vehetnek.

3./ Az egyesület tagja köteles a jogszabályokban, az egyesület alapszabályában és egyéb szabályzatában előírtakat megtartani. A tag – a tiszteletbeli tag kivételével - köteles továbbá a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű éves tagdíjat megfizetni, a rendes tag ezen felül köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. A tag a birtokába került, az egyesület tulajdonát képező vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával köteles óvni.

VI.

AZ EGYESÜLET SZERVEI

A. A közgyűlés

1./ Az egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve, amely, a tagok összességéből áll.

2./ A közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van. A szavazati jogát minden rendes tag személyesen, a cselekvőképtelen tag és a jogi személy tag a képviselője útján gyakorolhatja.

3./ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az éves költségvetés meghatározása és elfogadása, az éves beszámoló (mérleg) elfogadása;

c) a közhasznúsági jelentés jóváhagyása;

d) az egyesület vezető tisztségviselőinek (elnökség, felügyelő bizottság) megválasztása és visszahívása;

e) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, illetőleg feloszlásának kimondása;

f) a tagdíjfizetés elveinek és a tagdíj mértékének meghatározása;

g) tagsági jogviszony megszűnésével, elutasításával kapcsolatos elnökségi határozatok jogorvoslati elbírálása;

h) az egyesületi vagyon felhasználásának évenkénti elfogadása, az egyesületi célra fordítandó díjak és támogatások összegszerűségének évenkénti megállapítása az egyesületi vagyonra figyelemmel;

i) a tiszteletbeli tag megválasztása, kizárása,

j) bármely egyéb olyan kérdés, amiben a döntést a Közgyűlés magához vonta, illetőleg amiben a kizárólagos hatáskörét megállapította, vagy amelyet döntéshozatal érdekében az elnökség elé terjeszt.

4./ A közgyűlés összehívása

A közgyűlést kötelezően össze kell hívni:

a) évenként legalább egy alkalommal legkésőbb az adózás rendje szerinti beszámolási (mérlegbeadási) határidő lejáratát megelőző hónap utolsó napjára; továbbá négy évenként tisztújítás céljából legkésőbb a tárgyév második negyedévének utolsó napjáig megtarthatóan (rendes Közgyűlés).

továbbá bármikor (rendkívüli közgyűlés), ha azt:

b) az elnökség tagjainak több mint a fele az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi;

c) a rendes tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kérik;

d) a bíróság elrendeli;

e) a törvényességi felügyeletet a közhasznú működés tekintetében gyakorló ügyészség a törvényes működés helyreállítása érdekében kezdeményezi,

f) a felügyelő bizottság indítványozza.

A közgyűlést szükség szerint az elnök bármikor összehívhatja.

5./ A közgyűlés összehívásának rendje:

a) A közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve a tagjait írásban kell meghívni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés:

- pontos helyét,

- pontos idejét,

- a meg nem jelenés jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást,

- javasolt (meghirdetett) napirendjét,

- a határozatképtelenség miatt megismétlésre kerülő közgyűlés idejét és helyét, valamint azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

b) A rendes évi közgyűlésre szóló meghívót (értesítést) a kitűzött időpontja előtt legalább 15 (tizenöt), a rendkívüli közgyűlést az összehívásra okot adó indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belülre kitűzött időpontja előtt legalább 8 (nyolc) nappal kell kiküldeni a tag lakcímére.

c) A meghívóval együtt kézbesíteni kell a javasolt (meghirdetett) napirendhez készült írásbeli előkészítő dokumentumokat (előterjesztések, beszámolók, javaslatok, ajánlások, tájékoztatók, egyéb megvitatásra kerülő dokumentumok).

6./ A Közgyűlés nyilvánossága, lebonyolításának rendje:

A közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet.

7./ A közgyűlés tisztségviselői:

Levezető elnök: az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök, vagy az elnökség által a tagjai közül erre kijelölt (felkért) jelenlévő személy.

Jegyzőkönyvvezető: a közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy.

Jegyzőkönyv-hitelesítők: a közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott legalább két egyesületi tag.

8./ A Közgyűlés határozatképessége, a határozathozatal rendje, a határozatok nyilvánossága:

A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint a fele (50 % + 1 fő) jelen van; A határozatképtelenség miatt 15 (tizenöt) napon belül van helye újabb közgyűlés összehívásának. A megismételt közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok számára tekintet nélkül határozatképes azzal, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az azonos napirenddel történő összehívás esetén is csak akkor tekinthető határozatképesnek, ha a meghívóban a tagokat figyelmeztették a távolmaradás következményeire.

A közgyűlés határozatait - a minősített többséget igénylő ügyek kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza meg;

A közgyűlés minden kérdésben nyílt szavazással dönt. A szavazatokat a közgyűlés elnöke összesíti.

A közgyűlés minősített többséggel hozott határozata szükséges:

a) az alapszabály megállapításához és módosításához;

b) az éves költségvetés meghatározásához, elfogadásához és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásához;

c) a közhasznúsági jelentés elfogadásához;

d) az elnökség tagjainak megválasztásához, illetőleg visszahívásához;

e) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, illetőleg feloszlásának kimondásához;

A minősített többség a jelenlévő tagok ¾-edes szótöbbségét jelenti.

A közgyűlésről Jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

- a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát (jelenléti ív);

- a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a Jegyzőkönyv másodlatához csatolni kell);

- az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve; valamint

- a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”; „nem”; „tartózkodás” szerint);

- az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével.

A közgyűlés határozatairól felvett nyilvántartásnak tartalmaznia kell a határozat tartalmát, idejét, hatályát, valamint a mellette és ellene szavazók számarányát, illetve – nyílt szavazás esetén személyét.

A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírja, a két megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő kézjegyével hitelesíti. A jegyzőkönyv(ek)be, az írásbeli felvételét és hitelesítését követően bármely tag(küldött) betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot (jegyzőkönyv-kivonatot) kérhet.

A határozatokról a titkár nyilvántartást vezet, amelybe - kérésére - bármely tag betekinthet.

A Közgyűlésnek azt a határozatát, amely a Közgyűlésen részt nem vett személyre vonatkozik az érintettel a határozat meghozatalát követő 15 napon belül közölni kell. A közlésről a titkár köteles gondoskodni.

- A közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani.

B. Az elnökség

1./ Az elnökség az egyesület legalább 3, legfeljebb 15 főből álló ügyintéző és képviseleti szerve. Az elnökség tagjai: az elnökség elnöke, az elnökség alelnöke, az egyesület titkára, a szakosztályok vezetői, és az elnökség többi tagja.

2./ Az elnökség tagjait a rendes, cselekvőképes tagok közül, az elnökségen belül betöltött funkciójuk megjelölésével a közgyűlés választja meg nyílt szavazással. Nem választható meg olyan személy az elnökség tagjának, akivel szemben a Közhasznú szervezetekről szóló törvény vagy más jogszabály szerint kizáró ok áll fenn.

3./ Az elnökség tagjait a közgyűlés 4 (négy) évre választja meg, mandátumuk lejáratával újraválaszthatók.

4./ Az elnökségi tagság megszűnik a határozott idő leteltével, a közgyűlés visszahívó döntésével, és elnökségi tag lemondásával, illetve halálával.

5./ Az elnökség:

a) Működésének az alapszabályban nem rendezett részletes ügyrendi rendelkezéseit maga szabályozza;

b) Önállóan, saját testületi felelősségére dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

c) tevékenységéről a közgyűlésnek számol be;

d) Tagjait az egyesület vagyonával történő gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli;

e) Tagjai e tevékenységüket – a közgyűlés ezzel ellentétes határozatának hiányában - díjazás nélkül végzik, a tevékenységükkel összefüggésben felmerülő igazolt készkiadásaik megtérítésére igényt tarthatnak;

f) Feladatai ellátásához szükség esetén szakértőt kérhet fel,

g) Beszámoltatja a tisztségviselőket a munkájukról;

h) Vezeti az egyesület tagjainak nyilvántartását.

6./ Az elnökség üléseinek összehívása, nyilvánossága, a határozatok nyilvántartása, döntéseinek nyilvánosságra hozatala:

Az elnökség ülési nyilvánosak.

Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze szükség szerint, de legalább háromhavonta.

Az elnöknek, illetve akadályoztatása esetén alelnöknek kötelessége az ülés összehívása, az arra irányuló indítvány kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül:

- ha azt bármelyik tag írásban kéri;

- az ügyész felhívására.

Az ülésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve az elnökség tagjait írásban kell meghívni a tervezett ülés napja előtt legalább 8 (nyolc) naptári nappal megelőző postára adással. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés:

- helyét,

- idejét,

- javasolt (meghirdetett) napirendjét.

Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

- a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát a meghívottakéval együtt (jelenléti ív);

- a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a Jegyzőkönyv másodlatához csatolni kell);

- az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve

- a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”; „nem”; „tartózkodás” szerint; a határozat ellen tiltakozó(ka)t név szerint is feltüntetve, ha ezt igényli(k);

- az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével;

A jegyzőkönyv(ek)be az egyesület bármely tagja betekinthet, illetőleg arról másolatot kérhet.

A határozatokról a titkár nyilvántartást vezet, amelybe - kérésére – az egyesület bármely tagja betekinthet.

Az elnökségnek azt a határozatát, amely az elnökségi ülésen részt nem vett személyre vonatkozik az érintettel a határozat meghozatalát követő 15 napon belül közölni kell. A közlésről a titkár köteles gondoskodni.

Az elnökség határozatairól felvett nyilvántartásnak tartalmaznia kell a határozat tartalmát, idejét, hatályát, valamint a mellette és ellene szavazók számarányát, illetve – nyílt szavazás esetén személyét.

7./ Az elnökség üléseinek tisztségviselői, lebonyolításának rendje, határozatképessége:

Levezető elnök: az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az elnökség tagjai közül választott jelenlévő személy.

Jegyzőkönyvvezető: a levezető elnök javaslatára az elnökség által a jelenlévők közül megválasztott személy.

Jegyzőkönyv hitelesítése: a jegyzőkönyvet a levezető elnök és egy erre megválasztott elnökségi tag hitelesíti.

8./ Az elnökség üléseinek határozatképessége, határozathozatalának rendje:

Az elnökség:

a) a szabályosan összehívott ülés határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van.

b) határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

c) az elnökség minden tagjának egy szavazata van.

d) a jelenlévők 2/3-ának (két-harmadának) szavazata kell:

- az éves költségvetési javaslat és az éves beszámoló javaslat (mérleg) meghatározásához

e) a szakosztály tevékenységét érintő határozatot az elnökség csak a szakosztályvezető véleményének ismeretében hozhat.

f) Az ülés szabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel.

C. Az elnök

1./ Az egyesület alakuló ülése Bárdos Zsuzsannát ( lakik:2094 Nagykovácsi, Kossuth L.u.110, an.:Vincze Gabriella) az egyesület elnökének megválasztotta.

2./ Az alakuló ülés az elnököt 4 évre választotta meg.

3./ Az elnök jogosult a tag kizárására irányuló eljárást kezdeményezni.

4./ Az elnök döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen, elnökség ülésén köteles beszámolni.

5./ Az elnök jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (pld. szerződések) vállalásáról és az egyesületet illető jogok megszerzéséről - beszámolási kötelezettség mellett – dönteni, kivéve, ha az a közgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik.

6./ Az elnök köteles az általa hozott döntésekről nyilvántartást vezetni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya.

Az alelnök

1./ Az egyesület alakuló ülése Richter Katalint (lakcím:2094 Nagykovácsi, Telki út 3. an.:Vízvári Mária) az egyesület alelnökének megválasztotta.

2./ Az alakuló ülés az alelnököt 4 évre választotta meg.

3./ Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök jogosult helyette eljárni.

4./ Egyebekben az elnökre vonatkozó szabályok irányadók az alelnökre.

E. A titkár

1./ Az egyesület alakuló ülése Vojczek Juditot (lakcím: 2094 Nagykovácsi, Bánya u.9.an.:Bartha Magdolna) az egyesület titkárának megválasztotta. A titkár az elnökségnek tagja.

2./ Az alakuló ülés a titkárt 4 évre választotta meg.

3./ A titkár

- az egyesület pénzét, iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli

- előkészíti az elnökség üléseinek napirendjét, határozatait,

- gondoskodik az elnökség határozatainak és döntéseinek felelős végrehajtásáról.

- a közgyűlés, az elnökség által hozott, valamint egyéb határozatokról, döntésekről értesíti az érintetteket

- előzetes időpont egyeztetés alapján kérelemre biztosítja az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést,

- gondoskodik az egyesület által nyújtható szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről, a beszámolók nyilvánosságra hozataláról.

4./ A titkár a tevékenységéről az elnökségnek számol be.

A felügyelő bizottság

1./ Az egyesületnél felügyelő bizottság működik abban az esetben, ha az évi bevétel eléri az 5.000.000 Ft-ot (azaz ötmillió Ft-ot).

2./ A felügyelő bizottság tagjait, a felügyelő bizottságon belül betöltött funkciójuk megjelölésével a közgyűlés választja meg nyílt szavazással. Nem választható meg olyan személy a felügyelő bizottság tagjának, akivel szemben a Közhasznú szervezetekről szóló törvény vagy más jogszabály szerint kizáró ok áll fenn.

3./ A felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés 4 (négy) évre választja meg, mandátumuk lejáratával újraválaszthatók.

4./ A felügyelő bizottsági tagság megszűnik a határozott idő leteltével, a közgyűlés visszahívó döntésével, és elnökségi tag lemondásával, illetve halálával.

2./ A felügyelő bizottság:

a) az ügyrendjét maga állapítja meg;

b) tapasztalatairól a közgyűlésnek számol be;

c) ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását; Ennek során:

- a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet,

- a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet,

- az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;

d) a felügyelő bizottság tagjai a vezető szervek ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vehetnek;

e) az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatja, és annak összehívását kezdeményezi, ha arról szerez tudomást, hogy:

- az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;

f) összehívja az intézkedésre jogosult vezető szervet, ha annak összehívására a felügyelő bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 (harminc) napon belül nem került sor;

g) haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az elnökség vagy a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg;

h) negyedévenként ellenőrzi a pénzügyi tevékenység szabályainak betartását, az egyesület vagyonával történő gazdálkodást;

4./ A felügyelő bizottság az ülésein gyakorolja a hatáskörét. A felügyelő bizottság évente legalább 4 alkalommal, a naptári negyedéveket követő 15 napon belül ülésezik. A felügyelő bizottság ülését a felügyelő bizottság bármely tagja, illetve az elnökség és az elnök is jogosult összehívni.

5./ A felügyelő bizottság ülésének összehívására, és ülései rendjére az elnökségre megállapított szabályok megfelelően irányadóak.

VII.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

1./ Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az egyesület vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja,

b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

2./ Az egyesület megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

3./ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4./ Az egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.

5./ A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

VIII. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

1./ Az egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult.

2./ Az utalványozási jogot az elnök önállóan, a titkár pedig az alelnökkel együttesen gyakorolja.

3./ Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnök önállóan, a titkár pedig az alelnökkel együttesen jogosult.

IX. NYILVÁNOSSÁG

1./ Az egyesület által meghirdetett rendezvények, egyéb tájékoztatók prospektusai – az egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.

2./ Az egyesület jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját a ….. című országos terjesztésű lap útján is nyilvánosságra hozza.

3./ Az egyesület a működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével biztosítja.

4./ Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

5./ Az egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

6./ Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell a titkár részére megküldeni.

7./ Az iratbetekintés helye az egyesület székhelye.

8./ Az elnök köteles az iratbetekintést az ez iránt igényt bejelentővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben biztosítani.

9./ A titkár köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

X. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG

1./ Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

2./ Az egyesület tevékenységéből származó nyereség, bevétel nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

XI. AZ EGYESÜLET BEVÉTELEI

1./ Az egyesület bevételei:

a./ az alapítóktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

d) a tagdíj;

e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

XII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1./ Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

2./ Az egyesületre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell alkalmazni.

3./ Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a PTK. 61-64. §-ai az irányadók.

A fenti alapszabályt az egyesület alakuló közgyűlése 2003/2 számú határozatával elfogadta.

Budapest, 2004. március 28.

…………………………………………

az alakuló közgyűlés levezető elnöke

………………………………………… …………………………………………

jegyzőkönyv hitelesítő jegyzőkönyv hitelesítő

…………………………………………

jegyzőkönyvvezető

Ellenjegyezte: